A bizonytalanság hálójában
A bizonytalanság hálójában ringatózom,
Mint a holdfényben fürdő, éji hajó.
Minden érzésem, mint tengeri mélyből jövő só,
Édes és keserű, mint az élet maga.
A sors szőtte hálóban nincs menekvés,
Minden gondolatom, mint csillagok a végtelenben,
Elmerülnek a kétségek tengerében,
Hogy vajon helyes-e a választott út, vagy tévedés?
A jövő, mint egy ködös, misztikus táj,
Rejtélyekkel teli, mint a sötét éjszaka.
A bizonytalanság hálójában ringatózom,
Mint a holdfényben fürdő, éji hajó.
Az élet, mint egy folyó, mely a tengerbe torkollik,
Néha csendes, néha vad, de mindig tovább halad.
A remény, mint egy távoli fény, mely a horizonton ragyog,
Vezet minket a sötétben, hogy ne vesszünk el az úton.
A bizonytalanság hálójában ringatózom,
Mint a holdfényben fürdő, éji hajó.
De tudom, hogy a hajnal mindig eljön,
És a napfény újra megvilágítja az utat.
Minden érzésem, mint tengeri mélyből jövő só,
Édes és keserű, mint az élet maga.
De a bizonytalanság hálójában is van remény,
Mert a sors kezében minden út vezet valahova.
